Ő a blog névadója
„A családi konyha közepén jókora asztal a mindennapi élet középpontja. Ezek az asztalok általában magukon viselik a reggeli kávék, a nehezen megoldott házi feladatok és a vasárnap délutáni barkácsolások megannyi nyomát – vagyis látszik, hogy a család használja őket.”
Joanna Copestick: A családi otthon
A mi kis házunkban a konyha, étkező, nappali nem csak, hogy egy légtérben de szinte egy helyen van. Nekünk tényleg az életterünk közepét foglalja el az asztalunk, és ezt mi minden téren maximálisan kihasználjuk.
Azt gondoltam egyszerűen felteszek pár képet rólunk a Nemes családról és kész is leszek a poszttal, de egyszerűen nem tudok választani, nagyon lassan haladok, mert hihetetlen jó érzés visszanézni a képeket………érzések….hangulatok…örömkönnyek 🙂
(és persze Buda itt alszik rajtam Tara pedig mellettem, nagyon lelkesen kommentálja az aktuális képet
hát így megy ez nálunk)
Szóval nagyon nehéz, és ami eddig csak a miénk volt azt most közzé teszem, számomra teljesen idegen embereknek
Nektek kedves olvasóim…………hát….nehéz….de mivel ez még olyan aprócska blog, hogy a hangulat akár családiasnak is mondható 🙂
Akkor bemutatom miért is gondoltam találónak ezt a nevet
és számomra mit is jelent Az Asztalom
……………..finomakat eszünk rajta van, hogy mesélünk is közben 🙂
…………szépeket festünk és rajzolunk……….sokszor az imádott uncsitesókkal……….
……………..ragasztunk, barkácsolunk, szabunk, varrunk…………..
………..jókat beszélgetünk a barátainkkal……………
………….sütünk, főzünk és boldog vagyok, mert nekem mindig van segítségem 🙂
és sokat játszunk………………
és nekünk az asztalunkhoz jön még a jézuska is 🙂
és egyszer csak megtaláltam álmaim asztalát (egy kedves barátom a parasztházával együtt vásárolta)
életem egyik legszebb ajándéka volt mikor megkaptam
 |
| így kaptam |
 |
| és ilyen lett |
 |
| generációk ülték körbe, minden vágása és mélyedése egy – egy mesés történet |
Most, mikor ezeket a sorokat írom tudatosul bennem, hogy az idő előrehaladtával ez azért változni fog. A nagy fiam most szinte minden percét a szobájában tölti a szerelmével na jó enni azért lejönnek 🙂 a kicsik hétről- hétre többet játszanak együtt a gyerekszobában ……………….
de a lényeg azt hiszem soha nem fog változni
……………és még sokáig így üljük körbe
békében és szeretetben
elnézést ez egy kicsit szentimentálisra sikerült, de hisz annyira SZERETEM őket
Szeretettel Erika
ui: és remélem még az unokáimnak is ezen fogok festeni, sütni, barkácsolni