Azt tudtam, hogy a bútorfestés ragályos szenvedély.
………………ugyanis menthetetlenül megfertőztem a kisgyerekeimet sőt a húgomat és a kereszt gyerekeimet is.
Már a nagy fiammal is állandóan „ügyeskedtünk” de az ő agya kockás 🙂 soha nem került igazán jó viszonyba az ecsettel igaz sakkozni már négy évesen jókat tudtunk egymással.
A kicsikkel most más a helyzet Tara órákig képes festeni, rajzolni mellettem és kimondottan megsértődik ha nem hagyom, hogy a munkáimban segítsen. Buda az az igazán kalapálós fajta.
Tara a 3. szülinapjára babaházat kapott amivel azóta is nagy örömmel játszanak …..na nem mondom, hogy mindig babák laknak benne…van mikor állatok és van, hogy autók.
Bővíteni szerettem volna a berendezést és kutattam a neten, mikor megtaláltam a számomra legmegfelelőbbet ár és minőségben egyaránt. Hogya Ferenc munkái lenyűgöztek. Rendeltem is tőle egy tökéletes konyhát.
A natúr fa gyönyörű ……mondjuk mi felnőttek de a gyerekeknek persze más a véleménye…. legalábbis az enyémeknek biztos 🙂
nekik más a szép és én hagyom legyen olyan amilyenre ŐK szeretnék. Eddig ceruzával, krétával matricákkal díszítették „titokban” ezért az új kollekciót én kértem, fessék le olyanra amilyenre szeretnék .
Persze lett a háznak most már „hivatalosan” is lányos és fiús oldala.
A berendezési tárgyakat egész délután készítették 🙂
A Buda három és fél évesen, egyedi ecsetkezeléssel de nagyon kitartóan festett a türelme az autó száradásánál fogyott el.
– MIÉRT nem játszhatok vele?……………… MOST!!!!!!!!!
.
imádom ahogy koncentrál 🙂
és persze a leghosszabb ecsetet választotta … jobbal néha meg ballal használja
Az öt és fél éves Tara már vér profi ……..”stencilt” használ
nem fordítja meg az asztalt mert „FOG” inkább rögtönöz és lemegy hídba 🙂 mint az anyukája szokta
a nagy munkában………….a habos kakaó mindenkinek jól esett 🙂